Mi a Digital Fairness Act? Az Európai Bizottság 2026. november 11-én elfogadott rendeletjavaslata, amely a 2005-ös, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet (UCPD) váltaná fel. Minden uniós tagállamban közvetlenül alkalmazandó lenne, és minden fogyasztóknak értékesítő vállalkozásra vonatkozna, nem csak a nagy platformokra.
Négy dolog érinti közvetlenül a magyar webshopokat és az AI-ügyfélszolgálatot használó cégeket: a vásárló AI-ügynökökre vonatkozó jóváhagyási szabályok, a jog emberi ügyintézőhöz, ha más csatorna nem hatékony, a dark patternek (például a hamis „csak 1 maradt” üzenet) tilalma, és a könnyebb előfizetés-lemondás. Ez még csak javaslat: az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is el kell fogadnia, és a tervezet szerint a hatálybalépés után 12 hónappal alkalmaznák.
Állapot: 2026. november 15. A cikk az Európai Bizottság sajtóközleményén, kérdés-válasz anyagán és hatásvizsgálatán, valamint hét független jogi és sajtóforráson alapul. A javaslat a jogalkotási eljárásban még változhat. Ez a cikk tájékoztatás, nem jogi tanács: hogy a te vállalkozásodra pontosan mi vonatkozik, azt ügyvéd tudja megmondani.
A „Már csak 1 darab maradt!” felirat, az előre bejelölt kiegészítő biztosítás a kosárban és a leiratkozás gomb, amelyen az áll, hogy „Nem szeretem a jó ajánlatokat”, ma sok webshopban hétköznapi. A Bizottság novemberi javaslata ezeket név szerint említi a tiltandó gyakorlatok között. Mellettük egy egészen új területet is szabályozna: azt, hogy mit tehet egy AI-ügynök, amikor a vevő helyett vásárol.
A Digital Fairness Act (DFA) Magyarországon egyelőre szinte ismeretlen. A Google Ads Kulcsszótervezője szerint 2026. november 15-én a „digital fairness act” kifejezésre havonta átlagosan 40, a „dark pattern”-re 70 keresés jut Magyarországon. A socialpro.hu Search Console-adataiban 2026 februárja és novembere között egyetlen ilyen lekérdezés sem szerepelt. A téma tehát még nem jutott el a hazai cégekhez, pedig a javaslat szerint méretre való tekintet nélkül érintené őket.
Mit javasolt pontosan az Európai Bizottság november 11-én?
A Bizottság egy csomagot fogadott el. A Digital Fairness Act mellett egy egyszerűsítő irányelvet (a fogyasztói jogokról szóló irányelv módosítását) és a fogyasztóvédelmi együttműködési (CPC) rendelet felülvizsgálatát is bemutatta. A Bizottság hivatalos DFA-oldala ezt az EU fogyasztóvédelmének több mint 20 éve legjelentősebb korszerűsítésének nevezi.
A legfontosabb szerkezeti változás, hogy irányelv helyett rendelet készülne. Az irányelvet a tagállamoknak át kell ültetniük (Magyarországon az UCPD-t a 2008. évi XLVII. törvény, az Fttv. ültette át, ahogy a drkeseru.hu összefoglalója írja). A rendelet viszont minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó lenne. Amíg a DFA nem lép életbe, az Fttv. marad irányadó.
„Today we are proposing the most ambitious reform of EU consumer protection rules in a generation, so both consumers and businesses can make the most of digital markets with trust and confidence.”
Magyarul: „Ma az uniós fogyasztóvédelmi szabályok egy generáció óta legambiciózusabb reformját javasoljuk, hogy a fogyasztók és a vállalkozások egyaránt bizalommal élhessenek a digitális piacok lehetőségeivel.”
— Michael McGrath, fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos, Európai Bizottság, sajtóközlemény
A Bizottság becslése szerint a csomag évente akár 13,7 milliárd eurónyi kártól óvná meg az uniós fogyasztókat. Az üzleti oldal költségeit a hatásvizsgálat évi 678 millió és 1,2 milliárd euró közé teszi; ezt a sávot a német Startup-Verband is idézi a Trending Topics cikkében.
Mit tehet a vevő helyett vásárló AI-ügynök a javaslat szerint?
Ez a DFA leginkább újszerű része. Az AI-ügynökös vásárlás már nem elmélet: az OpenAI 2026. november 13-án jelentette be a ChatGPT Walletot, amellyel a „dots” ügynökei a felhasználó nevében vásárolhatnak (a CNBC szerint). Ilyen szolgáltatásokra írna szabályt a DFA, amelyet az AI-ügynökök fizetéséről szóló cikkünkben és a Universal Commerce Protocolról írt elemzésünkben is körbejártunk.
A Pinsent Masons ügyvédi iroda összefoglalója szerint a kötelezettség azokat a vállalkozásokat terheli, amelyek olyan automatizált rendszert tesznek elérhetővé, amellyel a fogyasztó a nevében szerződést köthet. Az első használatkor a vevőnek három lehetőség közül kell választania:
- Mindent megerősít: az ügynök minden szerződést jóváhagyásra elé tesz.
- Semmit nem kell megerősítenie: előre hozzájárul az ügynök által választott szerződésekhez.
- Középút: csak bizonyos típusú szerződéseket erősít meg, például maximális árral és időkorláttal.
A beállítás a Loyens & Loeff elemzése szerint bármikor módosítható. Ha az ügynök szolgáltatója fizetést kap az ajánlott szerződésért, vagy összeférhetetlensége van az eladóval, ezt közölnie kell, és a vevőnek ilyenkor a beállításától függetlenül meg kell erősítenie a vásárlást. A kereskedő nem kötelezheti a vevőt, hogy automatizált rendszert használjon a felületén, a pénzügyi szolgáltatásokra pedig ezek a fogyasztói kontroll-szabályok nem vonatkoznak.
Egy fontos kérdést a javaslat nyitva hagy. A PYMNTS szerint a tervezet nem rendezi, mi történik, ha az ügynök túllépi a kapott utasítást. Erre a szerződési jog meglévő szabályai maradnak irányadók.
Kötelező lesz-e emberi ügyintéző az AI-ügyfélszolgálat mellett?
Nem minden helyzetben, és ezt a sajtó egy része pontatlanul írta meg. A Bizottság kérdés-válasz anyaga szerint a fogyasztónak akkor lenne joga emberi ügyfélszolgálathoz, ha egy folyamatban lévő szerződésnél probléma merül fel, és a többi csatorna nem hatékony. A Loyens & Loeff ugyanígy, feltételes jogként írja le, a befektetési szolgáltatások kivételével.
A Trending Topics ennél erősebben fogalmazott: szerinte a vevő mindig emberrel beszélhetne, ami kizárná a teljesen AI-ra épülő ügyfélszolgálatot. A hivatalos szöveg ezt nem mondja ki. A Startup-Verband maga is azt kifogásolja, hogy nem világos, pontosan mikor érvényes az emberi ügyintézőhöz való jog.
Ha a cégednek AI-chatbotja vagy AI-alapú telefonos asszisztense van, a javaslatból egy műszaki kérdés következik: van-e a rendszerben működő út egy élő munkatárshoz, és meddig tart, amíg a vevő eljut oda? A chatbot és az AI-ügynök közti különbségről írt cikkünkben leírtuk, miért érdemes az emberi átadást eleve a folyamat részeként tervezni.
Melyik dark patterneket tiltaná a Digital Fairness Act?
Dark pattern az olyan online felületkialakítás, amely valószínűleg megtéveszti vagy manipulálja a vevőt. A Digital Fairness Act-javaslat az ilyen kialakítást általános szabályként is tiltaná, és konkrét példákat is felsorol.
A javaslat melléklete a Pinsent Masons szerint 62 tiltott kereskedelmi gyakorlatot sorol fel, ebből 10 dark pattern. A Bizottság kérdés-válasz anyaga ezeket a példákat hozza:
- Hamis hiány és nyomás: valótlan „Only 1 left” („Csak 1 maradt”) vagy „5 other customers are interested in this!” („5 másik vásárló is érdeklődik!”) üzenetek.
- Szégyenítő elutasítás: „We're sad to see you go” („Szomorúak vagyunk, hogy elmész”) vagy „I don't like good deals” („Nem szeretem a jó ajánlatokat”) feliratú gombok leiratkozáskor.
- Kikapcsolandó alapértelmezések: előre bejelölt négyzetek, automatikusan a kosárba tett extra tételek.
A tilalom tágabb, mint a Digitális szolgáltatásokról szóló rendeleté (DSA): a Bizottság szerint a DSA tilalma csak az online platformokra vonatkozik, a DFA viszont minden fogyasztóknak értékesítő vállalkozásra. Emellett általános szabály is lenne: tilos az online felületet úgy kialakítani, hogy az valószínűleg megtévessze vagy manipulálja a vevőt. A listát a Bizottság később frissíthetné.
„The configuration of the legislation as a regulation with direct effect is a significant statement in itself. It is seeking to strengthen uniformity in digital consumer rights across Member States.”
Magyarul: „Már az is jelentős állásfoglalás, hogy a jogszabály közvetlen hatályú rendeletként készül. A digitális fogyasztói jogok egységességét akarja erősíteni a tagállamok között.”
— Andreas Carney, technológiai jogi szakértő, Pinsent Masons
Mi változna az előfizetéseknél, az áraknál és az influencer-marketingben?
Előfizetés és ingyenes próbaidő
A Bizottság szerint a digitális szerződéseket egyszerű, egyértelmű módon le lehetne mondani, a próbaidő lejárta és az automatikus megújítás előtt pedig világos tájékoztatás járna. Az ingyenes próba fizetőssé válásához a vevő aktív megerősítése kellene. A Loyens & Loeff a részleteket is összefoglalta: ha az emlékeztető vagy a kifejezett hozzájárulás elmarad, a szerződés nem köti a vevőt. Legalább hathónapos szolgáltatásnál a megújítási emlékeztetőt a megújulás előtt egy hónap és 14 nap között kellene elküldeni, és jól látható online lemondási funkció kellene, függetlenül attól, hogyan jött létre a szerződés.
Árak
A kérdés-válasz anyag szerint a „drip pricing” (amikor a díjak csak a fizetés előtt jelennek meg) gyakorlatilag tilos lenne: az árnak kezdettől tartalmaznia kellene a díjakat és az adókat. Tilos lenne a kiskorúaknak vagy kiszolgáltatott fogyasztóknak magasabb, személyre szabott árat mutatni. A Loyens & Loeff szerint a kedvező megkülönböztetés, például a diák- vagy nyugdíjas-kedvezmény, nem érintett.
Influencerek és kiskorúak
A szponzorált tartalmat nem lehetne személyes tanácsként beállítani, és a Bizottság szerint a márkáknak és az ügynökségeknek kellene gondoskodniuk arról, hogy a velük dolgozó influencerek betartsák a szabályokat. Ez minden hirdetőt érint, nem csak a nagy márkákat. A kiskorúak profilozáson alapuló hirdetési célzását, amelyet a DSA ma csak az online platformoknak tilt, a DFA minden weboldalra és alkalmazásra kiterjesztené.
Mekkora bírság jár, és vonatkozik-e ez a KKV-kra?
A gyakran idézett 6% nem általános bírsági szint. A CPC-rendelet felülvizsgálata a Bizottságnak adna közvetlen vizsgálati és bírságolási jogkört, a világszintű éves árbevétel akár 6%-áig. A Bizottság kérdés-válasz anyaga szerint azonban ehhez az kell, hogy a jogsértés valószínűleg a tagállamok és az uniós népesség legalább kétharmadát érintse, és az ügyben ne kis- vagy középvállalkozás legyen érintett.
Egy magyar KKV ügyében tehát továbbra is a nemzeti hatóság járna el. A drkeseru.hu összefoglalója szerint a tervezet a nemzeti bírságok felső határát legalább az érintett tagállam(ok)ban elért éves árbevétel 4%-ában, ismeretlen árbevételnél legalább 2 millió euróban határozná meg. Ezt az adatot az elsődleges forrásokban nem tudtuk ellenőrizni.
Az anyagi szabályok alól a beolvasott forrásokban nem találtunk általános KKV- vagy mikrovállalkozás-kivételt. A drkeseru.hu szerint a tervezet főszabályként minden, fogyasztóknak értékesítő vállalkozásra vonatkozna, méretétől függetlenül. A Bizottság hatásvizsgálata szerint a mikrovállalkozásoknál az egyszeri költségek arányosan valamivel magasabbak, de náluk is nettó haszonnal számol.
„The Digital Fairness Act must not make scaling in Europe more expensive”
Magyarul: „A Digital Fairness Act nem teheti drágábbá a skálázódást Európában.”
— Christoph J. Stresing, ügyvezető, Startup-Verband, Trending Topics
A fogyasztói oldal másképp látja. Agustín Reyna, a BEUC európai fogyasztói szervezet főigazgatója a Trending Topics szerint úgy fogalmazott: „The Digital Fairness Act is a much-needed tool to give consumers back control of how much time and money they spend online” (magyarul: a DFA régóta várt eszköz arra, hogy a fogyasztók visszakapják az irányítást afelett, mennyi időt és pénzt töltenek online). Az EDRi digitális jogvédő szervezet a TechPolicy.Pressben azt kifogásolja, hogy az autoplay-hez hasonló funkcióknál a javaslat csak kikapcsolhatóságot írna elő.
Mikor lép életbe a Digital Fairness Act?
Leghamarabb néhány év múlva. A javaslatot most az Európai Parlament és a Tanács tárgyalja. A Loyens & Loeff szerint a rendelet a kihirdetést követő 20. napon lépne hatályba, és 12 hónappal később kellene alkalmazni, de ez a 12 hónap a tervezet szövegében még szögletes zárójelben áll, tehát nem végleges. A Trending Topics által megkérdezett szakértők 2028 vége előtt nem várják az alkalmazást.
| Lépés | Időpont | Forrás |
|---|---|---|
| Bizottsági javaslat | 2026. november 11. | Európai Bizottság |
| Tárgyalás a Parlamentben és a Tanácsban | 2026. novembertől, időtartama nyitott | Európai Bizottság, Loyens & Loeff |
| Hatálybalépés | a kihirdetést követő 20. nap | Loyens & Loeff |
| Alkalmazás kezdete | a hatálybalépés után 12 hónappal (a tervezetben még nem végleges) | Loyens & Loeff |
| Szakértői becslés az alkalmazásra | nem 2028 vége előtt | Trending Topics |
Mit érdemes egy magyar webshopban már most feltérképezni?
Jogi teendőt a javaslat ma még nem ír elő, és a végleges szöveg változhat. A műszaki leltár viszont nem függ a végleges szövegtől: azt mutatja meg, hol vannak a webshopodban és az ügyfélszolgálatodban azok a funkciók, amelyekről a javaslat szól. Az alábbi táblázat nyolc javaslatbeli elemhez rendel hozzá egy webshopban megkereshető helyet és egy műszakilag rögzíthető adatot. A táblázatot a Bizottság kérdés-válasz anyagában és a Loyens & Loeff összefoglalójában szereplő elemekből állítottuk össze. Azt nem mondja meg, hogy egy adott funkció jogszerű-e. Ezt ügyvéd tudja megítélni, ha a végleges szöveg megvan.
| Javaslatbeli elem | Hol találod meg tipikusan | Mit érdemes műszakilag rögzíteni |
|---|---|---|
| Hamis hiány és nyomás („csak 1 maradt”, „5-en nézik”) | Termékoldali pluginok, készletszámláló, értesítő buborékok | Valós készlet- vagy forgalmi adatból jön-e az üzenet, és melyik bővítmény jeleníti meg |
| Előre bejelölt négyzet, automatikusan kosárba tett tétel | Pénztár, szállítási és biztosítási opciók | Mely opciók alapértelmezetten bekapcsoltak |
| Szégyenítő elutasítás | Felugró ablakok, hírlevél-leiratkozás, kilépési popup | Az elutasító gombok pontos szövege |
| Rejtett díjak (drip pricing) | Kosár, szállítási díj, kezelési költség | Melyik lépésben jelenik meg először a teljes ár |
| Előfizetés és próbaidő | Előfizetéses termékek, SaaS-csomagok | Van-e online lemondás, és küld-e a rendszer emlékeztetőt a próbaidő vége előtt |
| Emberi ügyintéző | AI-chatbot, AI-telefonos asszisztens, e-mail-automatizmus | Van-e átadás élő munkatárshoz, és hány lépésből érhető el |
| Influencer-tartalom | Együttműködések, affiliate-kampányok | Hol és hogyan jelölöd a fizetett tartalmat |
| AI-ügynökös forgalom | Pénztár, API-k, botszűrés | Hogyan kezeli az oldal az ügynökök által indított rendeléseket |
Ha AI-chatbotot, AI-ügynököt vagy automatizált ügyfélszolgálatot építtetsz, ezt a leltárt a fejlesztővel együtt érdemes elkészíteni, mert a fenti pontok közül több a rendszer felépítésén múlik. Az EU AI Act-megfelelésről szóló oldalunkon a mesterséges intelligenciára vonatkozó másik uniós szabálycsomagot foglaltuk össze. A DFA ettől független, a kettő a fogyasztót más-más oldalról védi. Az AI Act KKV-kat érintő határidőit az Omnibus-módosításról szóló útmutatónk és az EU AI Act KKV-útmutatónk részletezi.
A magyar sajtóban egyelőre a VG írt arról, hogy a szabályok a magyar webáruházakat és digitális szolgáltatókat is érintenék. A keresési adatok alapján a téma iránti hazai érdeklődés egyelőre csekély. Akinek a webshopja vagy az AI-ügyfélszolgálata most készül, annak érdemes a fenti funkciókat úgy megépíteni, hogy később könnyen átállíthatók legyenek.
Gyakori kérdések a Digital Fairness Actről
Mit tilt a Digital Fairness Act?
A javaslat melléklete 62 tiltott kereskedelmi gyakorlatot sorol fel, köztük 10 dark patternt. A Bizottság példái között szerepel a valótlan „csak 1 maradt” üzenet, a szégyenítő leiratkozó gomb, az előre bejelölt négyzet és az automatikusan kosárba tett tétel. A díjakat elrejtő „drip pricing” gyakorlatilag tilos lenne. Ez még javaslat, a végleges lista változhat.
Kell-e emberi ügyfélszolgálat, ha AI-chatbotom van?
A Bizottság kérdés-válasz anyaga szerint a vevőnek akkor lenne joga emberi ügyintézőhöz, ha egy folyamatban lévő szerződésnél probléma merül fel, és más csatorna nem hatékony. Ez feltételes jog, nem általános tilalom az AI-ügyfélszolgálatra. Pontosan mikor érvényes, azt a Startup-Verband szerint a javaslat nem tisztázza.
Vonatkozik-e a Digital Fairness Act a kis webshopokra?
A drkeseru.hu összefoglalója szerint a tervezet főszabályként minden, fogyasztóknak értékesítő vállalkozásra vonatkozna, méretétől függetlenül. A beolvasott forrásokban nem találtunk általános KKV-kivételt. A Bizottság közvetlen, a világszintű árbevétel 6%-áig terjedő bírságolási jogköre viszont a Bizottság szerint nem terjed ki KKV-kat érintő ügyekre.
Mikor lép életbe a Digital Fairness Act?
Még nem tudni. A javaslatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is el kell fogadnia. A tervezet szerint a kihirdetés utáni 20. napon lépne hatályba, és 12 hónappal később kellene alkalmazni, de ez a határidő még nem végleges. A Trending Topics által megkérdezett szakértők 2028 vége előtt nem várják az alkalmazást.
Mit kell tudnia az AI-ügynöknek, ha a vevő helyett vásárol?
A javaslat szerint az első használatkor a vevő eldönti, hogy minden szerződést megerősít, egyiket sem, vagy csak bizonyosakat, például ár- és időkorláttal. Ha az ügynök szolgáltatója fizetést kap az ajánlásért vagy összeférhetetlensége van, ezt közölnie kell, és a vevőnek ilyenkor mindenképp meg kell erősítenie a vásárlást.
A cikk AI-asszisztált kutatással és szerkesztéssel, emberi szakmai ellenőrzés mellett készült. Minden hivatkozott forrást publikálás előtt ellenőrzünk.




